Betegek kenete és tudnivalók a szentség felvételével kapcsolatban

Betegek kenete és tudnivalók a szentség felvételével kapcsolatban

A gyógyulás szentségei közül második a betegek kenete, sorrendben hetediknek említjük.
A betegség, és annak türelmes elviselése – noha az ember sokszor lázad ellene –, más embertársaink lelki segítésének eszköze.
Jézus különös módon is figyelt a betegekre. Azzal, hogy meggyógyította őket jelezte, milyennek akar látni minket Isten az ő országában: egészségesnek mind testi, mind lelki szempontból.
A betegségben megtapasztalt gyengeség ráébreszt minket arra, hogy minden másnál leginkább Istenre és szeretetre van szükségünk.
A betegek, öregek és árvák gondozása mindenkor a keresztény közösség döntő ismertetőjele volt. A karitatív és szociális gondozáson túl a betegeknek lelki erőre és vigaszra is szükségük van. Nursiai Szent Benedek hangsúlyozta, hogy a betegek gondozása kell, hogy az első helyen legyen keresztény életünkben.
A betegek kenetét minden keresztény felveheti, amennyiben egészsége valamilyen oknál fogva kritikus (veszélyes, életet és egészséget veszélyeztető betegségben) állapotban van. A betegek kenetében fiatalok is részesülhetnek, pl. műtét előtt.
A betegek kenetét a pap szolgáltatja ki a homlok kézzel történő érintése (áldás), és azt követően a homlok és a kezek imádság közben történő megkenése révén.
A betegek kenete vigaszt, békét és erőt ad. Összekapcsolja szenvedéseinket Krisztus életének misztériumával. A betegek kenete sokaknak gyógyulást, haldoklóknak erőt ad, és bűnbocsátó hatása van.
A Szent Útravaló (viaticum) a haldokló utolsó szentáldozása.
Betegek kenetének felvételére egyéni módon megbeszélés alapján bármikor lehetőség van. A betegek kenetének közösségi felvételére egyházközségünkben december 13-án és február 11-én van lehetőség.
A betegek szentségi ellátása többféle módon történhet:
1. betegek áldoztatása, amennyiben nincs súlyos bűnük és nem kérik a szent kenetet,
2. betegek gyóntatása és áldoztatása,
3. betegek gyóntatása, megkenése és áldoztatása,
4. betegek gyóntatása, bérmálása, megkenése és áldoztatása (szent útravaló),
5. betegek megkenése szent útravaló nélkül (eszméletlen, illetve halálközeli állapotban lévő beteg számára)
6. feltételes megkenés
7. betegek megáldása

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

Megszakítás